A MITSUBISHI TÖRTÉNETE

Ha valahol, Japánban tudják: a tradíciókat nemhogy nem szabad elfeledni, hanem egyenesen a középpontba kell állítani, hiszen segítenek megélni a jelent és – okosan felhasználva őket – biztosan megmutatják az eljövendőt. Ez áll az ún. japán gazdasági csoda mögött – no meg az, hogy a japánok mindig megérezték az idők szelét. Amelyek a XIX. század második felében azt fújdogálták, hogy ideje felhagyni az évszázados bezárkózással, és nyitni kell a világ felé. E nyitás egyik főszereplője volt a világ ma is egyik meghatározó cége, a Mitsubishi Group.

A japánok legendásan alázatos és szerény emberek. Ilyen volt a Kochi prefektúra területén, Shikoku szigetén 1834-ben született Yataro Iwasaki is, aki a környéket uraló Tosa család szolgálatában töltött évek alatt Osakában alaposan kitanulta a kereskedelem minden csínját-bínját. 1870-ben elérkezettnek látta az időt arra, hogy tudását tényleg a saját hasznára fordítsa, így a Tosáéktól bérelt három gőzhajóval megalapította saját vállalatát, a Tsukumo Shokai-t, amely néhány évvel később, mint nemzetközi posta-gőzhajózási vállalat, felvette aYubin Kisen Mitsubishi Kaisha (magyarul Mitsubishi Posta-gőzhajózási Vállalat) nevet. A „mitsubishi” szó jelentése kettős: „mitsu” hármat, a „hishi” (szó közbeni kezdőhangmódosulással „bishi”) pedig az egész Eurázsiában elterjedt vízi gesztenyét avagy sulymot jelenti, amelynek a jelvényhez hasonlóan rombusz alakú a termése, és valószínűleg arra az első három bérelt hajóra utal, amellyel Iwasaki beindította az üzletet. Másrészt viszont a „mitsubishi” kifejezést ma már maga a cég is "három gyémánt"-ként magyarázza, a jelvény alakja miatt.

Minden a hajózással kezdődött. A klasszikus japán „zaibatsu”-ként (azaz családi irányítás alatt álló vállalatként) működő cég hajóinak szénellátása érdekében szénbányákat vásárolt fel, 1884-ben pedig az államtól megvásárolta a nagaszaki hajógyárat.

A vállalat nagyarányú profilbővítése Yataro fia, Hisaya Iwasaki (1865–1955) 1893-tól kezdődő elnöksége idejére esett. A Pennsylvaniai Egyetemen végzett Hisaya amellett, hogy átszervezte és korszerűsítette a hagyományos bányászati és hajózási üzletágakat, belépett a papíriparba, a bank- és ingatlanszektorba, sőt még a söriparba is. Miután Hisaya egyik unokafivére megalapította Japán első jelentős síküveggyárát, a máig igen sikeres, a japán autógyárak jelenlegi fő beszállítójának számító Asahi Glass vállalatot, a Mitsubihsi úgyszólván a gazdaság minden szektorában jelen volt már.

Az elnökséget 1916-ban Hisaya unokatestvére, a Cambridge-ben végzett Koyata Iwasaki vette át. Az elődeihez hasonlóan zseniális Koyata még tovább fejlesztette a Mitsubishi portfolióját. 1920-ban összevonta a hajó- és repülőgép-gyártási divíziókat. Az így létrejött cég, amely a máig létező Mitsubishi Heavy Industries (MHI) nevet vette fel, csakhamar az elektromoseszköz-gyártás, a vegyipar és a gépgyártás területén is piacvezetővé vált Japánban. A vállalat gyártott repülőgépeket, autóbuszokat, tankokat és – az idők szavát meghallva, a motorizáció fontosságát felismerve – autókat  és természetesen targoncákat is.